A Budapesti Vígszínház bemutatja: Rendes lányok csendben sírnak Rendező: Paczolay Béla Kiss Mari – Balázsovits Edit – Márkus Luca főszereplésével „Jobb hallgatni, félrenézni, továbbmenni… És csak csendben sírni. Főleg, ha nő vagy!” Ez a túlélési stratégia működött a kilencvenes években a csallóközi kisvárosban, Dunaszerdahelyen, ahol borzalmas bűncselekmények tették elviselhetetlenné a hétköznapokat. Húsz évvel később Durica Katarina megtörte a csendet, és beszéltetni kezdte azokat a nőket, akik annyi éven át hallgattak, pedig tanúk voltak, tanúk és áldozatok. Interjúk, vallomások és beszámolók.

Az előadás alapja egy palóc népmese Jankó királyfiról és Tündérszép Ilonáról – valamint arról, hogy mennyi bölcs döntést kell hozni ahhoz, hogy az emberfia belekóstolhasson az élet vizébe. A népmese a gömöri Hangonyból származik. A kovácsoltvas díszlet, a kendők, kesztyűbábok, és maszkok segítségével a néző nem csupán a történetet, hanem az ősi magyar mitológiai világkép egy szeletét is megismerheti. A daradban elhangzó, gömöri tájegységhez tartozó nyelvjárás, népdalok és mondókák a mai paraszti gondolkodásmódot tükrözik, de magukban rejtik a régi hagyományok elemeit is.

„Ostobaság minden búbánat, mer minden emúlik evillágba, csak élet nem. Annak még a halál sem szab határt, ami minden másnak. Ezér szeresd az életet, akármilyen is, mer az a legnagyobb kincs! Nyisd ki szíved ládikóját, abbó baj nem lehet.”Száz Pál: Fűje sarjad mezőknek című előadás a füveskönyvek földi paradicsomkertjébe invitál: a legendamesék birodalmába, az átváltozások mozgalmas terepére, a nyelv és a retorika természetes kincsesházába. Megmutatja, mire képes az emberi elme a maga korlátai között, ha ki akarja betűzni az Úristen könyvét, azaz ki szeretné olvasni a földi világot, érteni szeretné a teremtést. Olyan ábécét, nyelvet ad a kezünkbe, mely természetes hangon képes megszólaltatni a létezés eredendő csodáját és lappangó rettenetét, a történelmi kataklizmák ember- és erkölcspróbáló erejét, lefőzni az ideológiák ködösítő, mérgező párlatait, felmutatni az emlékezés stratégiáit és korlátait, a kikezdhetetlen hit magasztosságát vagy épp önáltató tragikumát. Az előadást 12 éven felüli nézőknek ajánljuk.Játszák: Kiss Szilvia, Gál Tamás Jászai Mari-díjas, Dosky-díjasSzínpadra alkalmazta: Varga Emese, Gál Tamás Jászai Mari-díjas, Dosky-díjasDramaturg: Varga EmeseDíszlet: Gál Tamás Jászai Mari-díjas, Dosky-díjasJelmez: Szélyes Nagy AndreaRendező: Gál Tamás Jászai Mari-díjas, Dosky-díjasZenei közreműködés: Varga Gábor