Határon túli nemzeti tánc 1715-ben a pozsonyi országgyűlés és a bécsi udvar hosszas tárgyalásait követően törvényerőre emelkedett az állandó közös hadsereg felállítása. Mindez hozzájárult a bécsi udvar érdekeit szolgáló ezredek számának megnövekedéséhez, megkezdődött a szabad és erőteljes toborzás. A verbunkos tánc tulajdonképpen a Verbung Kommandók tevékenységének egyik meghatározó eszközeként terjedt el és épült be fokozatosan a reformkor idején, egységes kulturális értékként a hagyományos falusi tánc- és zenekultúrába egész Közép-Európában. A Határon túli nemzeti tánc Felvidék, Erdély és Kárpátalja területein gyűjtött archív filmfelvételek alapján nyújt hiteles és átfogó képet az egykori verbunkos hagyományokról. Az előadás 60 perce alatt nyomonkísérhetjük, hogyan épült be az új stílusú tánc az egyes nemzeti kultúrák régi stílusú táncai közé és milyen formákban folklorizálódott a csárdás a verbunk és a népies műdal Közép-Európa területén. Tánckar: Gálik Klaudia, Oláh Eszter, Galbičková Katarína, Marsal Margaréta, Sebő Veronika, Varsányi Ágnes, Makó Tamara, Gyenes Barbara, Gyűrösi Anna, Varsányi Zsófi, Domján Máté Sándor, Gálik Gábor, Botló Ákos, Brusznyai Erik, Baranyai Viktor, Botló Gergely, Lantos András Zenekar: Hegedűs Máté, Király Miklós, Hegedűs Gergely, Király Tamás, Koncz Gergely, Kuti Sándor Művészeti munkatársak: Gálik Klaudia, Botló Ákos Tánckarvezető: Gálik Gábor Művészeti asszisztens: Varsányi Zsófi Koreográfus, rendező: Hégli Dusan

Színházi előadás szlovák nyelven.

Három jó barát nyomorog fényes tehetséggel egy sötét padlásszobában, Párizs szívében, a századforduló idején. Bohémnek lenni izgató, de nem kifizetődő dolog, Raoul, a festő, Henry, az író és Florimond a zeneszerző, ezt a saját bőrén tapasztalja meg. Együtt álmodoznak arról, hogy egyszer majd világhíresek, elismertek, gazdagok és sikeresek lesznek. Egyelőre viszont az alkotói örömök és gyötrelmek mellett, sokkal jobban lefoglalják őket a szürke, kilátástalan hétköznapok. Alkotás helyett túlélni, hacsak lehet jókedvűen,léhán, könnyedén – ez most a feladat. Ehelyett viszont szenvednek az éhségtől, a mellőzöttségtől, a kudarcra ítélt szerelemtől. A bohémek visszatérő vendége nem a mecénások tömege, megrendelők serege, rajongók hada, de a végrehajtó. A mindennapok szürkeségébe egyedül a kis montmartre-i árva, Violetta hoz egy kis színt. A mindenki által szeretett szerény, kedves kislányt veszély fenyegeti, mostohaanyja egy leánykereskedőnek akarja eladni. Hatalmas feladat vár a három művészre, meg kell menteni Violettát, a montmartre-i ibolyát, még akkor is, ha ezzel legnagyobb álmaikról kell is lemondaniuk. Félreértéseken, abszurd helyzetek során keresztül viszont kiderül az önzetlenség a legjobb ellenszer az élet ridegségével, kegyetlenségével szemben. Rendező: László Sándor Violetta Cavallini, árva: Dégner Lilla Ninon, énekesnő: Lax Judit Raoul Delabois, festő: Madarász Máté Florimond  Ronger, zeneszerző: Nádasdi Péter Henry Lőry, író: Habodász István e.h. Signora Spaghetti, végrehajtó: Varga Lívia Camille Durandné, Violetta mostohaanyja: Nagy Kornélia Rotschild baroness, mecénás: Szabadi Emőke Chanoir, színházigazgató: Illés Oszkár Frascatti tábornok, hadügyminiszter: Pólos Árpád

Szlovák nyelvű színházi előadás.