Kutyagazdik figyelmébe: nem kérünk az ajándékból!

Somorján – és számos más városban is – állandóan visszatérő probléma a közterületeket „díszítő” kutyaürülék. A kutyatartás jó dolog, ehhez kétség nem fér, de csak az adja ilyenre a fejét, aki azt minden kellemetlen velejárójával együtt vállalja. Ezek közül is talán a legkényesebb a kutyaürülék begyűjtése házi kedvencünk sétáltatása közben.

A probléma lényege: nem annyira esztétikai, mint inkább közegészségügyi okok miatt hozzuk ezt szóba időről időre. A kutyaürülék az egyik legfertőzőbb dolog, ami a városok, falvak területén keletkezik. Egy grammja mintegy 23 millió coliform baktériumot, például kólibaktériumot, ismertebb nevén E. Colit tartalmaz, amely ugyan a bélflóra része, de heves lefolyású fertőzést is okozhat. A kutyaürülék az egyik fő forrása a vízkészlet, a folyóvizek és a vízpartok bakteriális eredetű fertőzésének is. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ez kiváló trágya, az igazság azonban az, hogy a benne található kórokozók, paraziták a talajban sokáig túlélnek, majd a táplálékláncba kerülve fertőzést okozhatnak. Ugyanakkor a vízbe kerülve növelik annak nitrogéntartalmát, ezzel csökkentve az élőlények számára létfontosságú oxigén mennyiségét.

Különösen veszélyes a kutyaürülék a gyerekekre, akiknél többféle bakteriális, parazitális és vírusos megbetegedést, például szalmonellózist, Giardia-fertőzést vagy toxokarózist, de fonalféreg-fertőzést is okozhat. A közterületeken hátrahagyott kutyaürülék magukra a kutyákra is veszélyes, hiszen akár a bőrön át a szervezetbe kerülve is súlyos betegségeket okozhat.

Mindezek fényében arra kérjük a lakosokat, hogy házi kedvenceik sétáltatása közben fokozottan ügyeljenek a szabályok betartására.

Somorja területén a kutyatartást a 9/2015-ös számú általános érvényű rendelet szabályozza, amely egyebek mellett leszögezi, hogy az kutyasétáltató közterületen köteles azonnal eltávolítani a kutyaürüléket. Ezt a városi rendőrség ellenőrzi, és ha szabálysértést tapasztal, helyszíni bírságot róhat ki.

Illusztrációs felvétel: vodiacipes.blog.sme.sk